Kezdőlap » Sorozatok » Mesterségem címere » Kárpátaljáról jöttem, mesterségem címere: történelemtanár

Kárpátaljáról jöttem, mesterségem címere: történelemtanár

„Historia est magistra vitae” – ezekkel a sorokkal kezdte az első történelemórát egykor a középiskolai tanárunk. Fel is íratta velünk a füzet első oldalára a latin mondást és annak magyar jelentését. Nem is tudom, hogy mi volt rám nagyobb hatással: az, hogy megtanulhattam egy latin nyelvű idézetet, vagy a szólás tartalma. Mindenesetre megmaradtak bennem ezek a szavak, s amikor jómagam is történelemtanár lettem, követve elődöm példáját, én is feljegyeztettem a diákjaimmal ezt az örök érvényű igazságot.

Merthogy a történelem valóban több, mint poros oklevelek kupaca, megjegyezhetetlen évszámok halmaza és véres csaták sora.

A történelem – ha megfelelően oktatják – megtanít elfogadni a múltat, megérteni a jelent és elképzelni a jövőt.

Erre törekszik Bihari-Mátyás Beáta, a Sároszoroszi Általános Iskola történelemtanára. Vele beszélgettem.

 

– Mesélj magadról!

– Beregszászban nőttem fel. Édesapám nagybégányi, édesanyám beregszászi születésű volt. Egy nővérem van. A történelem iránti szeretetem a nagyapámtól származik. Velünk élt, s nagyon sokat mesélt nekünk gyermekkorunkban a régi időkről, főként a szovjet időszakról.

 

– Mikor döntötted el, hogy történelemtanár leszel?

– Középiskolás koromban érlelődött meg bennem a gondolat, hogy ezt a pályát válasszam. Akkor már a Tiszapéterfalvai Református Líceumban tanultam. Előtte a Beregszászi 4. Számú Kossuth Lajos Középiskolába jártam. A barátnőm miatt választottam a líceumot, ahol aztán kialakult az irányultságom. Főként a humán tantárgyak érdekeltek. Tusa Bocskai Ibolya és Bodnár Diána tanította nekünk a történelmet. Miután eldöntöttem, hogy történelem szakon tanulok tovább, külön foglalkozásokra is jártam.

 

– Hová adtad be a felvételidet?

– Az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszékének történelem szakára jelentkeztem és nyertem felvételt. Huszonöten voltunk a csoportunkban.

 

– Hogyan teltek az egyetemi évek?

– A történelem szaktantárgyakat magyarul tanulhattuk, ám a kiegészítő tantárgyakat ukrán nyelven kellett teljesítenünk. Magyar történelemből a középkort szerettem, míg világtörténelemből az újkor állt közelebb hozzám.

 

– Miből írtad a szakdolgozatodat?

– A dolgozatom arról szólt, hogy a munkácsi vár milyen stratégiai szerepet töltött be Észak-Magyarország védelmében a honfoglalás és az 1848-as forradalom között. Kobály József volt a témavezetőm.

 

– Mikor kaptad meg a diplomádat?

– 2010-ben fejeztem be az egyetemet.

 

– Hol álltál munkába?

– Először nem a tanári pályán helyezkedtem el, hanem az akkor még Beregszászban működő Flextronics gyár jogi osztályán lettem iratfelelős. Egy év múlva férjhez mentem és a párom szülőfalujába, Sárosorosziba költöztem.

Közben munkahelyet is váltottam: a Beregszászi 5. Számú Középiskola levelező tagozatán tanítottam történelmet. Akkor hagytam abba az intézményben a munkát, amikor szülési szabadságra mentem.

 

– Mi történt később?

– Amikor a kislányunk nagyobb lett, Sárosorosziban vállaltam történelemtanári állást. Ez nekem nagyon megfelelő. Reggel elviszem óvodába a kislányunkat, s utána megyek az iskolába. Magyar- és világtörténelmet oktatok, valamint felkértek, hogy az alsó osztályosoknak tanítsak angol nyelvet. Ezen kívül az idei tanévtől én látom el az igazgatóhelyettesi feladatkört is.

 

– Hogy látod, mennyire fogékonyak a mai diákok a történelemre?

– Gyenge a gyerekek alapműveltsége történelemből, amikor felkerülnek az ötödik osztályba. Keveset olvasnak, legfeljebb annyit jegyeznek meg, amennyit az órán hallanak. Nehéz őket rávenni arra, hogy plusz információkat gyűjtsenek egy-egy témából. A tankönyvek sem mindig felelnek meg az elvárásoknak.

 

– Hogyan próbálod orvosolni a hiányosságokat?

– Igyekszem érdekessé tenni a tanórát: gyakran használok kivetítőt és interaktív tanításra törekszem. Úgy látom, hogy leginkább az ragad meg a gyerekekben, amit az órán hallanak és látnak.

 

– Mennyire ismerik a tanítványaid saját szülőfalujuk, Sárosoroszi történetét és hagyományait?

– Ezen a téren elég jól állunk. Néptáncegyüttes, hagyományőrző, színjátszó csoport működik a faluban, ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a gyerekek ismerjék és értékeljék a hagyományokat.

Emellett a sárosoroszi iskolában berendeztek egy néprajzi sarkot, amelyben régi használati tárgyakat, fényképeket állítottak ki.

 

– Mivel lehetne még hozzájárulni ahhoz, hogy a gyerekek megismerjék saját nemzetük történelmét, kultúráját?

– Egy-egy honismereti kirándulás nagyban hozzájárulhatna ehhez. Sajnos erre azonban nagyon kevés lehetőségünk van.

 

– A történelemtanítás mellett mi az, ami még érdekel?

– Nemrég jelentkeztem a beregszászi Rákóczi-főiskolán indított idegenvezetői képzésre. Szívesen kipróbálnám magam ezen a területen. Remélem, hogy a tanításban is hasznát veszem majd az itt szerzett tudásomnak.

 

– Sok erőt kívánok a képzés elvégzéséhez és a további munkádhoz!

 Marosi Anita

Kárpátalja.ma

3 hozzászólás

  1. Kovács Tìmea Ès Istvàn

    Ügyes vagy kedves Baràtnöm! 🙂

  2. András Kovács

    Ott a pont ,ha megfelelöen oktatnák…..

  3. Viktória Nagy

    Nagyon ügyes vagy Beátám csak igy tovább

Szólj hozzá!

More in Sárosoroszi
Környezetszépítő és -védő mozgalom Sárosorosziban

A beregszászi járási Sárosoroszi is csatlakozott a Tiszta Kárpátalja elnevezésű környezetszépítő és -védő mozgalomhoz. A KMKSZ Ifjúsági Szervezetének Sárosoroszi Alapszervezete...

Close