Kezdőlap » Sorozatok » Nagycsaládosok Kárpátalján » Nagycsaládok Kárpátalján: a Pónitz család

Nagycsaládok Kárpátalján: a Pónitz család

Olvasóink tapasztalhatták, hogy az utóbbi időben egyre gyakoribb az olyan nagycsaládos interjú a rovatunkban, amelyben csak a feleség szólal meg, ugyanis a férj munkavállalás céljából külföldön tartózkodik.

Ezúttal azonban egy fiatal családapával találkoztam és beszélgettem, igaz, kis híján ő is messzire került a családjától.

A munkácsi Pónitz Tamásnak végül sikerült Kárpátalján elhelyezkednie, s együtt maradhatott feleségével, Adriennel és három gyermekükkel.

Ismerjük meg a családjukat!

 

– Azt már tudjuk, hogy Munkácson él a családotok.

– Én vagyok munkácsi születésű, a feleségem, Adrienn pedig Salánkon nőtt fel.

Nekem egy öcsém és egy húgom van. Vallásos családban nevelkedtünk. Édesapánk ukrán nemzetiségű, édesanyánk magyar ajkú. Otthon a magyart használtuk, amelyet édesapánk is megtanult. Olyannyira nem gyakoroltuk az ukrán nyelvet, hogy azt csak az egyetemen sajátítottam el.

 

– Hova jártál iskolába?

– A Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskolában végeztem el az általános iskolát, majd a Munkácsi Szent István Líceumban tanultam tovább. Az érettségit követően az Ungvári Nemzeti Egyetem kémia szakán folytattam a tanulmányaimat. Ott ismerkedtem meg Adriennel. Amellett, hogy ő is kémiára járt, mind a ketten a Szent Gellért Római Katolikus Kollégiumban laktunk.

 

– Róla mit tudhatunk?

– Két évvel fiatalabb tőlem, s ahogy már említettem, a Nagyszőlősi járásból, Salánkról származik. Görögkatolikus vallású, egy testvére van. Az édesapja sajnos korán elhunyt.

Adrienn és Tamás

– Mikor házasodtatok össze?

– Megvártuk, amíg Adrienn is befejezi a tanulmányait, így 2010-ben kötöttünk házasságot.

 

– Ezt követően költöztetek Munkácsra…

– Igen. A szüleim házában alakítottunk ki egy saját lakrészt. Van egy kicsi udvarunk is. Salánk is szóba került lakhatás szempontjából, ám a megélhetés miatt inkább Munkács mellett döntöttünk.

Emma, Benedek és Tamás

– Hány gyermeket terveztetek a feleségeddel?

– Egyikünk sem zárkózott el attól a gondolattól, hogy nagycsaládosok legyünk. Az első gyermekünk, Tamás 2012-ben született meg. Őt követte 2014-ben Emma lányunk, majd újabb két év múlva érkezett a családunkba Benedek fiúnk. Mind a hárman a munkácsi szülészeten jöttek a világra.

 

– Hogyan fogadta a család és a környezet a döntéseteket?

– Mind a három gyermekünknek örültek a családtagok és az ismerősök, noha a harmadik érkezésének bejelentésekor kicsit furcsálották a „tempónkat”. A két nagyobb gyermekünk kifejezetten várta a kistesót. Tamás fiút szeretett volna, teljesült is a kívánsága.

Pikniken

– Hogy boldogultatok a gyermekekkel?

– Tamással eleinte nem sok éjszakát aludtunk végig. Aztán lassan kialakult az életünk. Hosszabb-rövidebb ideig mindegyik gyermekünk anyatejes baba volt.

 

– Mi alapján választottatok nevet a gyermekeiteknek?

– Az édesapám és az öcsém is József. Gyakran keverik őket a nevük miatt. Nem akartam, hogy nálunk is ez történjen. Azonban a felségem ragaszkodott hozzá, hogy az első fiúnk Tamás legyen. A legkisebb gyermekünknél pedig azt vettük alapul, hogy az én édesapám József, Adrienné Sándor, s ezek után a naptárban a Benedek következik. Emellett a XVI. Benedek pápa iránt érzett tiszteletünket is kifejeztük a névválasztással.

 

– Mesélj a gyermekeitekről!

– Tamás hatéves, zárkózottabb természetű gyermek. Idén szeptemberben kezdi meg iskolai tanulmányait a Rákóczi Középiskolában. Ukrán anyanyelvű óvodába járt, de nem ragadt rá a nyelv. Emma mindenkivel közvetlen, az ukrán nyelvet is gyorsan megtanulta. Benedek még otthon van az édesanyjával.

Tamás, Emma és Benedek

– Ti mivel foglalkoztok?

– Adrienn a diplomaszerzés után a munkácsi Rákóczi Középiskolában tanított kémiát. Az elmúlt hat évben folyamatosan szülési szabadságon volt. Nemrég otthon végezhető munkát vállalt: pályázatíróként dolgozik.

Jómagam nem a szakmámban helyezkedtem el. Műszakvezető voltam egy snack termékeket forgalmazó cégnél, majd egy másik, ipari termékekkel foglalkozó vállalathoz kerültem. Nemrég pedig egy panzió vezetését vállaltam el a Nagybereznai járásban. Ez ugyan azzal jár, hogy csak tíznaponta látom a családomat, de még ez is jobb, mintha külföldön dolgoznék.

 

– Szóba került ennek a lehetősége is?

– Igen. Mielőtt a panziót kezembe vettem, komolyan elgondolkodtam azon, hogy külföldön vállalok munkát. Hála Istennek erre végül nem került sor.

 

Tamások

– Beszéljünk vidámabb témáról is! Nagycsaládosként ismeritek a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületét?

– Igen. Tavaly csatlakoztunk hozzájuk. Idén már több programjukon is részt vettünk. Tavasszal egy lembergi cirkuszlátogatásra mentünk el velük, nemrég pedig a Nyíregyházi Állatparkba jutottunk el az egyesülettel.

 

– Emellett hogyan tudtok még kikapcsolódni?

– Ellátogatunk Salánkra a nagymamához, sétálunk a munkácsi parkokban. Szeretném, ha a gyerekek minél közelebb kerülnének a természethez. Jómagam cserkészkedtem, szeretném, ha majd a gyermekeink is bekapcsolódnának a mozgalom tevékenységébe.

– Munkácson éltek magyarként.

– Sajnos egyre kevesebben vagyunk magyar ajkúak Munkácson, de mi igyekszünk összetartani.

 

– Milyen terveitek vannak?

– A közeljövőben szeretném a családnak is bemutatni a panziót, ahol dolgozom.

A jövőt illetően egyelőre nem tervezzük a család gyarapítását, de nem zárkózunk el tőle. Ha úgy döntünk, hogy vállalunk még gyermeket, akkor rögtön kettőt fogunk egymás után, hogy egymás játszótársai legyenek.

 

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Szólj hozzá!

More in Munkács
Virágos kerékpártúrát szerveznek Munkácson

A Sakura Bike Ride elnevezésű programot április 21-én, szombaton közép-európai idő szerint 10 órakor rendezik meg Munkácson – adta hírül...

Close