Kezdőlap » Sorozatok » Nagycsaládosok Kárpátalján » Ötödik éve „Nagycsaládok Kárpátalján”

Ötödik éve „Nagycsaládok Kárpátalján”

Öt évvel ezelőtt indult útjára a kárpátaljai magyar nagycsaládokat bemutató rovat a Kárpátalja.ma oldalán. Ezen idő alatt 108 nagycsalád életébe, gondokkal és örömökkel teli hétköznapjaiba nyertünk bepillantást. Más-más kárpátaljai járásokban élő, 3–6 gyermeket nevelő házaspárok mutatkoztak be a sorozatban. Az életük számos pontban – foglalkozásban, vallásban, életkorban és életmódban – eltért egymástól, egyben azonban megegyezett: mindannyian több gyermeket vállaltak, s ezt büszkén és tudatosan tették.

Így vált lehetővé, hogy közel 400 kárpátaljai magyar gyermeket és szüleiket ismerhettünk meg a velük készített riport által. Az első ötven család története könyv formájában is megjelent: az Áldás és erő című interjúkötetet a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete jelentette meg 2015-ben. A több száz kárpátaljai nagycsaládot magában tömörítő egyesület idén őszre tervezi a kötet folytatását.

 

Az rovat évfordulója alkalmából idézzünk fel néhány gondolatot a nagycsaládos szülőktől!

 

„Ezeket a családokat jó lenne megerősíteni abban a tudatban, hogy fontosak, értéket hordoznak, ők képviselik a jövőt.” (Török Dénes, Beregszász)

 

„… szépek és egészségesek a gyermekeink, szeretetteli légkörben élünk, s ez a legfontosabb.” (Harapkó György, Tiszaújlak)

 

„Én a harmadik gyerek megszületésekor éreztem meg az igazi „család” érzetét. Legalább eddig mindenkinek el kellene jutnia.” (Popovics Pál, Munkács)

 

„Férjemmel mindketten hívő reformátusok vagyunk, nem utasítottuk vissza Isten áldását.” (Szilágyi Tímea, Tiszakeresztúr)

 

„… úgy érzem, hogy a gyermekünk nemcsak nekünk küldetik, hanem másoknak is.” (Kurmay-Mondics Lívia, Beregszász)

 

„Nem vagyunk mindig következetesek a nevelésükben, de van egy elvünk, melyet igyekszünk betartani: első az Isten, második a házastárs, ezután jöhetnek a gyerekek, s csak azután minden más. (Tarpai József, Makkosjánosi)

 

„Három gyermek mellett nehéz boldogtalannak lenni.” (Bunda Rita, Beregszász)

 

„Istenszeretetben szeretnénk felnevelni a gyermekeinket, hiszen az a legfontosabb számunkra, hogy az örök életüket biztonságban tudjuk, akárcsak a sajátunkat.” (Petrusinec Vladimir, Tiszaújlak)

 

„… élvezzük, hogy együtt vagyunk a gyerekeinkkel. Az a fontos, hogy a lányok majd megtalálják önmagukat és a társukat az életben.” (Szilágyi Gabriella, Beregszász)

 

„ A gyermekeinket ajándékba kaptuk Istentől. A mi felelősségünk, hogy megfelelő szellemi, lelki, testi nevelésben részesüljenek.” (Gál István, Zápszony)

 

„Nálunk minden nap ünnep.” (Ilosvay Mária, Beregszász)

 

„… minden zörej, amely éri a gyereket, hatást gyakorol a későbbi személyiségére.” (Barta András, Fornos)

 

„… már el sem tudnánk képzelni, hogy ne nagycsaládban éljünk. Hiányérzetünk van, ha valamelyik gyermekünk nincs itthon.” (Baráth Ágnes, Beregszász)

 

„Védelmeznünk kell az értékeket, melyeket a család ad, mert a mindennapok hajszája elterelheti a figyelmet a lényegről.” (Farkas György, Munkács)

 

„Néha elfáradunk, mint mindenki más, akinek gyermekei vannak, de sohasem inogtunk meg.” (Baraté Angéla, Csetfalva)

 

„A mi családunk többszörösen is hátrányos helyzetű: a gyermekeink ugyanis egy kárpátaljai lelkész nagycsaládban nőnek fel.” (Taracközi Gerzson, Munkács)

„Bennünket nyolc kéz ölel meg, négy száj csókol arcon.” (Kovács Sándor, Mezővári)

 

„… a gyermekeknek két dolgot kell adnunk: gyökereket és szárnyakat.” (Marosi István, Nagybégány)

 

„… két alappillére van a nevelésünknek: a feltétel nélküli szeretet és a következetesség.” (Gorondi Zsuzsanna, Karácsfalva)

 

„Szép évek voltak: nagy fazékban főztem, naponta két kenyeret vettünk. A ház gyermekzsivajtól volt hangos, mindenütt szanaszét hevertek a játékok. Ha csak egy elment, máris észrevettük a hiányát.” (Bárdos Nóra, Beregszász)

 

„Számomra az a pihenés, ha otthon lehetek a családom körében. Akármilyen késő is van, inkább hazaindulok, minthogy máshol éjszakázzam.” (Zán Fábián Sándor, Mezővári)

 

„Azt érzem, hogy a gyermekeink a barátaink. Megnyílnak előttünk, elmondják az örömüket, bánatukat, az élményeiket. Ez nagy megtiszteltetés számunkra.” (Popovics Béla, Munkács)

 

„Örömmel tölt el bennünket, amikor látjuk a fejlődésüket, azt, hogy mindegyik másban tehetséges. Minden velük töltött időt élvezünk.” (Ferku Viktória, Bene)

 

„… nem a ház, amelyben élünk, tesz bennünket egy családdá, hanem a közös életünk és a gyermekeink.” (Kovács Éva, Harangláb)

 

„Büszke vagyok a férjemre és a gyermekeimre. Ha még egyszer családot kellene alapítani, akkor is ugyanígy tennék, semmin se változtatnék. Egy-egy táskával a vállunkon indultunk neki az életnek, most mégis itt vagyunk és boldogok vagyunk.” (Lajos Olga, Beregszász)

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Szólj hozzá!

More in évforduló
„Aki megért, s megértet, egy népet megéltet” – 25 éves a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség

Fennállásának negyed évszázados évfordulóját ünnepelte a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) december 3-án. Az ünnepségnek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar...

Close