Régi tárgyak: a csöcsös korsó

Ezúttal egy igen pikáns nevet viselő tárgyat szeretnék bemutatni. A Nagyberegi Tájházban tartott tárlatvezetés során ez az egyetlen tárgy, amelynek neve megnevetteti a gyerekeket, hiszen eddig nem is hallottak róla, és sokszor nem értik, miért pont ilyen nevet visel. A csöcsös korsóról van szó.

Ez egy szűk nyakú, öblös cserépedény, melynek a füle üreges és a közepe táján csöcs, azaz kerek nyílás van. Ez az aratókorsó, illetve népies nevén csöcsös korsó, melyet vízhordásra, -tárolásra használtak. A nyaka és a csöcse szegélyének, karimájának kivételével az egész tárgy mázatlan volt. Így jobban tudott szellőzni, s a benne levő vizet is hidegen tartotta. Gárdonyi Géza így emlegeti eme tárgyat Az én falum című művében: „Ha a ti jégbe hűtött cifra üvegeitekből olyan jóleső italt tudnátok húzni, mint ezek húznak itt a csöcsös korsóból, vagy a csobolyóból!”

A csöcsös korsó az aratók edénye volt, mely a nyári melegben egész nap hűs vízzel szolgált a szomjazóknak. Az edényből az italt a fülén lévő agyagcseppen keresztül, a „csöcsből” ihatták ki. Rendeltetéséből ered az edény másik neve: az aratókorsó.

A korsó másik érdekessége, hogy a belsejében égetett agyaggolyó, csörgő van, ami az edény tisztítását segítette elő. Ha körkörös mozdulatokkal forgatták a korsót, a benne levő golyócska az edény belső falára rakódott szennyeződést könnyedén lesúrolta. Tisztán tartásának más módja nem volt, ugyanis a nyakában átlyuggatott korong volt, ami megakadályozta, hogy belülről kézzel ki lehessen tisztítani. Viszont ez a szűrőféle korong megakadályozta, hogy nagyobb piszok kerüljön a korsóba.

Gál Adél
Kárpátalja.ma