Régi tárgyak: a kemencelapát

A kemencében való sütés alapfeltétele a megfelelő eszközök megléte. A kemencéhez három fontos dolog tartozik: a szénvonó, a pemete és a kemencelapát. A két előbbivel már sorozatunkban találkozhattak Olvasóink. Ezúttal pedig a kemencelapáttal foglalkozunk, hiszen ez a legfontosabb eszköz a sütés során.

Maga az eszköz egy kör alakú lapát hosszú nyéllel, melynek köszönhetően a kemence teljes sütőfelülete jól elérhető. A péklapát régen keményfa deszkából és egyetlen anyagból készült kézi fafaragással. A lapát nyele a kemence nagyságához igazodott. Ha nagy és mély volt a kemence, akkor hosszabb nyelű lapát volt szükséges a kenyérsütéshez, hogy a kemence legtávolabbi pontját is el lehessen érni vele.

A kemencelapátot a többi eszközzel együtt a kemence mellett felakasztva tárolták, gondosan figyelve arra, hogy mindig tiszta és használatra kész legyen.

A kenyérsütéskor a gazdasszony a szakítókosarakban megkelt cipókat/tésztát a kemencelapátra borította. A lapátra borított tésztát óvatosan, de gyorsan betolta a kemencébe, vigyázva arra, hogy a cipók ne kerüljenek túl közel egymáshoz. A lapátot gyorsan kihúzta alóla, s már rakta is be a következőt.

Talán ebből ered a manapság sokszor ismételt kifejezés, miszerint „lapátra tesznek”, ami nem éppen egy kellemes dolog. A kemencében sült kenyér esetében viszont elengedhetetlen volt. Hiszen mi lett volna a cipókból, ha nem kerül a lapátra, majd onnét a kemencébe… Oda lett volna a gazdasszony gondos munkája.

Gál Adél
Kárpátalja.ma