Régi tárgyak: a tejesköcsög

Tájházi tárlatvezetések alkalmával számtalanszor találom szembe magam azzal a helyzettel, hogy régi tárgyak neveit sorolva a gyerekek megmosolyognak. Sokszor pedig értetlenül néznek rám, miért használok olyan szavakat, mint például a köcsög. Az idősebbek számára ez egyértelmű, hiszen egy régi használati tárgyról, a tejesköcsögről van szó, míg a fiatalok szóhasználatában ez egészen mást jelent. Ráadásul a tejesköcsög megnevezést nem minden vidéken ismerik. Néhol tejescsupor vagy tejesfazék néven ismert ez a használati eszköz.

A magyar nép története a kezdetektől szorosan kapcsolódik az állattartáshoz. Az állatok nem csak a munkavégzésben voltak az ember segítségére. Főként húsuk és tejük miatt tartották őket. A tejet sokféleképpen fogyasztották, elengedhetetlen része volt a mindennapi étrendnek. Szívesen fogyasztották nyersen, kenyérrel, vagy szomjoltónak étkezés után. Főztek vele leveseket, kását, főzelékeket. Kedvelt étel volt az aludttej is.

Visszatérve a tejesköcsögökre… Ez egy agyagból készült edény, és szinte minden parasztháztartásban megtalálható volt. Olyan tehéntej raktározására szolgált, amelyet aludttejként kívántak felhasználni, feldolgozni. Jó tulajdonságai mellett szól, hogy könnyen adja fel a tejfölt, és hűsen tartja a tejet.

Tejesköcsögök (Fotó: Bp. Néprajzi Múzeum)

Külső ránézésre egy magas, nyúlánk cserépedény, mely formájában feltűnően elkülönül a tágabb környezet alacsonyabb és jóval szélesebb cserép és fa tejtartó edényeitől. Lehetett egyszerű sima felületű vagy akár díszített is.

A kiürült, kimosott tejesköcsögöket szabad levegőn szárítják. Innen ered a ma díszként használatos köcsögfa, ugyanis az edényeket egy ágas-bogas fára akasztották fel, vagy a kerítés léceire szúrták rá.

A néphit szerint a tejet könnyen „megrontják a boszorkányok”, ezért a rontás ellen jeleket véstek vagy festettek a tejesköcsögök oldalára. Általában három fehér kereszttel vagy egyéb hasonló szimbólumokkal díszítették.

A tej fejését, köpülését, háztól való kiadását is babonák szabályozták. Ugyanez vonatkozott fogyasztására is. Nem volt szabad például a tejbe késsel aprítani a kenyeret, vagy villával szedni a megkeményedett tejfölből. Használták a tejet gyógyászati, kozmetikai célokra is.

Ma már kevés háztartásban használják, mert a modern edények kiszorították ezt a városi konyhákból. De azért falun még akadnak olyanok, akik ha más célból nem is, de díszből ékesítik vele a konyhát…

 

Gál Adél
Kárpátalja.ma