Régi tárgyak: az akasztós mérleg

Tizenéves kislányként, vagy még korábban, sokat jártam édesanyámmal a városi piacra. A kertben megtermett portékákat vittük árulni. Többnyire zöldséget, hiszen abból volt a legtöbb.

Emlékszem, hatalmas kosarakat vagy táskákat, néha zsákokat cipeltünk a vonatig, majd onnan tovább, és mellé mindig vittünk egy pici mérleget, amivel a kilókat tudtuk kimérni. Ez egy húzós mérleg volt. Kicsi mérete miatt praktikusnak bizonyult a piacozáshoz, hiszen egy zsebben is elfért.

A húzós mérleg egy arasznyi hosszúságú eszköz, melynek alsó végén egy kampó található, felül pedig egy karika. A közepén rugós rész található. A rugó megnyúlása mutatta a kilókat. Szakszerűen kifejezve a rugó megnyúlását a mérendő tömeg súlya szerint kalibrálták. A kampóra lehetett akasztani a zöldséggel teli tasakot, a karikánál fogva pedig megemeltük az egészet. A mérleg nyúlása megmutatta, hogy hány kiló zöldség lapul a táskában.

A mérleg rugója ugyan nem látszott, de az előlapon a fém nyelvecske mozgása elárulta a tömeget. Pontos dekákat nem lehetett vele mérni, de az egész és fél kilókat megmutatta. Az előlapja néha kicsit berozsdásodott. Akkor azt megcsiszoltuk, s újra szép fényes lett.

A tavaszi nagytakarítás alkalmával került újra kezembe a mérleg. Nem tudom, pontosan mér-e még, hiszen teljesen berozsdásodott. Túl sok időt töltött a polc mélyén. Kell egy kis tisztogatás, s akkor talán ismét használatba állítható.

Gál Adél

Kárpátalja.ma