Magyarellenes megnyilvánulások: nem nézhetünk el mindent Ukrajnának
Illúzióink vagy lehetőségeink vannak a kisebbségvédelem terén?
A Kárpát-medencei magyarellenes megnyilvánulások kerültek terítékre a XXVI. Kárpátaljai Magyar Szabadegyetem utolsó panelbeszélgetésén július 7-én Felsőszinevéren.
Az Európai Parlament kisebbségvédelmi tevékenységéről Bocskor Andrea EP képviselő számolt be. A képviselő beszélt az Európai Unió visszásságairól, a magyar delegáció munkájának nehézségeiről, s a sajátosan értelmezett érdekek uniójáról.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke a román állam magyar közösség ellen elkövetett tevékenységére reflektált (a Batthyányi-könyvtár bezárása, a legfelsőbb bíróság terrorváddal illette és öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, Székely Zoltánra több milliós bírságot szabtak ki a székely zászló használatáért ─ a szerk.). Az elnök keserűen konstatálta, hogy a romániai magyar kisebbségvédelmi szerveknek elhúzódó harcra kell berendezkedniük.
Darcsi Karolina, a Lehoczky Tivadar Társadalomkutató Intézet kutatója, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szóvivője az egyre erősödő magyarellenességről, s az ezt kiszolgáló negatív hatású sajtókampányról beszélt. A kutató elmondta, hogy a Rákóczi-főiskola Lehoczky Intézete kisebbségfigyelő monitoringot indított. 2004-től szedték csokorba a magyarellenes megnyilvánulásokat, melyek 2014-től jelentős mértéket öltöttek a megyében.
Csernicskó István, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont igazgatója azt értékelte, hogy az oktatási törvény kontextusában lehetőségként használhatják-e a nemzetközi standardokat, kisebbségvédelmi passzusokat. Megemlítette, hogy az ukrajnai magyar kisebbségvédelmi szervek már jóval az oktatási törvény elfogadása előtt megkongatták a vészharangokat, s felhívták arra a figyelmet, hogy az ukrán hatalom részéről provokációnak van kitéve a kárpátaljai magyar közösség, és egyfajta bűnbakképzés indult el. A kutató az európai jog képlékenységére is felhívta a figyelmet.
A felek együttesen arra a konklúzióra jutottak, hogy nem adható fel az érdekképviseleti harc, és törvényes keretek között a végsőkig el kell menniük a kárpátaljai magyarság jogainak védelmében.
A szinevéri szabadegyetem A sátán fattya című film vetítésével zárul.
Pallagi Marianna
Kárpátalja.ma